Mennyi adó terheli az osztalékot?
Mennyi adó terheli az osztalékot 2025-ben? – Számold ki, mennyi marad nálad
Ha vállalkozásod jól működik, eljön a pillanat, amikor osztalékot fizetnél ki magadnak – de ott a nagy kérdés: mennyi adó marad a nyereségeden?
Az osztalék adózása 2025-ben nem ördöngösség, de van néhány apró részlet, amin akár több százezer forint is múlhat.
És ha valaki hallott már a „bizalmi vagyonkezelésről” (BVK), biztosan feltette már a kérdést: lehet ezt okosabban csinálni?
Az osztalék adózásának alapjai – 2025
A legfontosabb szabály: az osztalék után 15% személyi jövedelemadót (SZJA) kell fizetni.
De a történet nem ér itt véget.
Ha magánszemélyként kapod az osztalékot:
15% SZJA,
plusz 13% szociális hozzájárulási adó (szocho) is, egészen addig, amíg el nem éred az éves szocho-fizetési plafont.
💡 Példa:
Ha 1 000 000 Ft osztalékot kapsz, az adóteher:
150 000 Ft SZJA
130 000 Ft szocho
Összesen 280 000 Ft adó, vagyis 720 000 Ft marad nálad.Mikor nem kell szochót fizetni az osztalék után?
Ha már korábban (pl. bérjövedelemből) elérted az éves szocho-plafont, az osztalék után nem kell újra megfizetni.
Ez gyakori helyzet tulajdonos-ügyvezetőknél, akik havi bért is vesznek fel.
Ilyenkor az osztalékadó valójában csak 15% SZJA, ami már sokkal barátságosabban hangzik.
Cégből magánszemélyhez – hogyan adózik az osztalék?
Az osztalék alapja a társaság adózott eredménye, tehát előtte már kifizetted a társasági adót (TAO, 9%).
Ezért sokan érzik úgy, hogy „kétszer adózom ugyanazért a pénzért” – és nem is tévednek nagyot.
Ezért jönnek képbe a különböző optimalizálási lehetőségek, mint például a bizalmi vagyonkezelés, holding-struktúra vagy cégcsoporton belüli transzferek.
Mennyi adó terheli az osztalékot BVK esetén?
A BVK (bizalmi vagyonkezelés) adózása külön téma (lásd: Bizalmi vagyonkezelés adózása blogcikk).
Lényeg: ha a cégosztalék nem közvetlenül magánszemélyhez kerül, hanem egy BVK-ba, a NAV új állásfoglalása (2025/2) szerint ez is adóköteles lehet – főleg, ha osztalékkövetelésről van szó.
A konstrukció korábban adómentesnek tűnt, de most már átvilágítják.
Ezért, mielőtt bárki „BVK-ba tenné az osztalékot”, érdemes jogi és adózási konzultációt kérni, mert egy rossz lépés milliókba kerülhet.
Mikor érdemes osztalékot fizetni?
Ha van nyereség és a cég pénzügyileg stabil.
Ha már elérted a szocho-plafont.
Ha személyes céljaid (pl. ingatlanvásárlás, befektetés) miatt likviditásra van szükséged.
Ha hosszú távon gondolkodsz, és az adózási környezetet is optimalizálni akarod.
Tippek az adóoptimalizáláshoz
☑️ Osztalék helyett – vagy mellett – gondolkodj tulajdonosi kölcsönben, ha a cég cash-flow-ja engedi.
☑️ Használj holding struktúrát nagyobb cégek esetén.
Vizsgáld meg, hogy a BVK vagy alapítványi forma adózási szempontból neked mit jelentene.
☑️ És ami a legfontosabb: ne az utolsó pillanatban dönts – év közben még van mozgástér.
Gyakran Ismételt Kérdések
Kell-e adózni a jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék után?
➡️ Nem, az osztalék csak akkor válik adókötelessé, amikor ténylegesen kifizetik.
Ha több cégem van, a szocho-plafon cégenként számít?
➡️ Nem, a plafon személyhez kötött, tehát összeadódik a jövedelmed.
BVK-n keresztül kifizetett osztalék adómentes?
➡️ Már nem automatikusan – 2025-től a NAV új értelmezése miatt ez külön vizsgálatot igényel.
💡 Ha nem akarsz feleslegesen adót fizetni, és szeretnéd tudni, mennyi marad nálad legálisan, foglalj konzultációt.
📅 [Időpontfoglalás itt] – átnézzük a te céged számadatait, és megmutatom, hol lehet optimalizálni.
Olvasd el: [Bizalmi vagyonkezelés adózása]
Kapcsolódó téma: [Osztalék adózása társas vállalkozásoknál]