A bizalmi vagyonkezelési szerződéssel szabadon szabályozhatunk olyan élethelyzeteket, amire a klasszikus jogintézmények csak korlátozottan vagy egyáltalán nem adnak lehetőséget. A szakirodalomban ezért kapta a „jogi franciakulcs” elnevezést.

A bizalmi vagyonkezelés alapvető célja, hogy kötetlenebb megoldásokat adjon az örökösödési vagy generációváltással kapcsolatos kérdésekre. A vagyon kezelésével és a kedvezményezetteknek való átadásával kapcsolatban a vagyonrendelő meghatározhat olyan számára fontos feltételeket, amelyek megfelelő biztosítékot jelentenek a kívánt cél elérésére. Például az általa felépített családi vállalkozás vagy egyes vagyonelemek értékesítésének korlátozása, a vagyon kizárólag meghatározott célra való felhasználása, a vagyon kiadásának életkorhoz, képesítés megszerzéséhez, családalapításhoz kötése, stb.

Az öröklési jogon kívül gyakorlatilag bármilyen más területen adhat rugalmas és hatékony választ a bizalmi vagyonkezelés, és különösen jól használható:

• vagyonvédelem és diszkréció elérése érdekében,

• házassági vagyonjog helyett,

• hitelezőkkel szembeni védelem érdekében (kivéve természetesen a fedezetelvonó szerződéseket),

• üzleti célra (szindikátusi szerződés helyett),

• gazdasági célra (gazdasági társaság alapítása vagy passzív holdingtársaság helyett),

• tranzakciós célra (M&A szerződés helyett),

• befektetési célra (kivéve MNB engedélyhez kötött pénzügyi tevékenységek),

• vagy bármilyen jogszerű cél elérése érdekében.

A bizalmi vagyonkezelés egy megbízási szerződés a Vagyonrendelő (megbízó) és a Vagyonkezelő (megbízott) között a Vagyonrendelő által meghatározott Kedvezményezettek javára. A szerződéssel a Vagyonrendelő vagyona egy részét (Kezelt Vagyon) saját vagyonától elkülöníti, és meghatározza annak további célját, felhasználását és sorsát. §

A Kezelt Vagyon nem önálló jogi személyi, mint például a gazdasági társaságok, de egy saját társasági adószámmal rendelkező jogalany, aminek a nevében a Vagyonkezelő jár el.

A Kezelt Vagyonba helyezhető:

• ingatlan (kivéve termőföld),

• bármilyen ingóság, gépjármű, hajó, stb.,

• társasági részesedés, részvény, üzletrész,

• pénz és értékpapír,

• szellemi alkotás, szabadalom, védjegy,

• vagy bármilyen forgalomképes jog vagy követelés.

A Kezelt Vagyon egy teljesen önálló vagyontömeg, aminek tulajdonjoga elkülönül az eredeti (Vagyonrendelő) és az új (Vagyonkezelő) tulajdonos, valamint a Kedvezményezettek saját vagyonától. A bizalmi vagyonkezelés legtöbb előnye éppen ebből a vagyonelkülönítésből ered.

Elsőre bármennyire szokatlannak tűnhet, de sok szempontból kifejezetten előnyös lehet, ha nem rendelkezünk tulajdonjoggal. Például:

• a Vagyonrendelő, a Vagyonkezelő vagy a (jogszabályban meghatározott esetekben) a Kedvezményezettek hitelezői nem érvényesíthetik igényüket közvetlenül a Kezelt Vagyonból,

• válás esetén nem merül fel kérdésként, hogy az adott vagyontárgy házassági közösvagyonba tartozik-e,

• a Vagyonrendelő és a Kedvezményezettek személye nem jelenik meg a közhiteles nyilvántartásokban,

• kapcsolt vagy kapcsolódó vállalkozások minősítésénél, stb.

Természetesen a tulajdon átruházása nem működne megfelelő garanciák nélkül:

• a vagyonkezelés célját, a gazdálkodás kereteit, a vagyon felhasználását és kiadását a Vagyonrendelő határozza meg,

• a Vagyonkezelő szigorú felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel tartozik a jogszabályban és a szerződésben meghatározott kötelezettségek teljesítéséért,

• a Vagyonkezelő bármikor visszahívható, leváltható,

• akár több vagyonkezelő is kinevezhető,

• a Vagyonkezelő mellett kinevezhető Protektor, akinek különböző jóváhagyási és felügyeleti jogkörök biztosíthatók,

• a vagyonkezelési szerződés felmondható vagy akár visszavonható.

A hazai trust szabályozás ezen kívül lehetővé teszi, hogy a Vagyonrendelő egyben Vagyonkezelő és/vagy Kedvezményezett is legyen a bizalmi vagyonkezelési szerződésben.

Vagyonrendelő bárki lehet, akár magyar vagy külföldi magánszemély, gazdasági társaság vagy egyéb jogalany, akinek a szerződési képessége és az általa vagyonkezelésbe adott vagyontárgy forgalomképessége nem esik korlátozás alá.

A jelenlegi jogszabályi környezetben azonban a legtöbb esetben kizárólag magánszemély Vagyonrendelő(k) által érdemes bizalmi vagyonkezelést létrehozni. §

A magyar szabályozás szerint Vagyonkezelő szintén bárki lehet, akár maga a Vagyonrendelő is. Nemzetközi összehasonlításban ez egyáltalán nem tekinthető gyakori megoldásnak.

A vagyonkezelési tevékenység ellátható ingyenesen vagy megbízási díj ellenében, és végezhető engedéllyel rendelkező szolgáltatók (és vagyonkezelő alapítványok) által üzletszerűen vagy akár eseti jelleggel is, amelynek részletes feltételeit külön törvény szabályozza. §

Általánosan kialakult hazai gyakorlat a Vagyonkezelő tisztség ellátására külön vagyonkezelő társaságot alapítani, ami véleményünk szerint azonban - kevés kivételtől eltekintve - csak feleslegesen növeli az alapítási és fenntartási költségeket, de nem jelent tényleges előnyt az ügyfelek számára.

Viszont akár több vagyonkezelő kinevezésére is lehetőség van, akik tulajdonosi döntéseiket a bizalmi vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon hozzák meg és önállóan vagy együttesen jogosultak a Kezelt Vagyon nevében eljárni.

A szerződési szabadság kereteibe tartozik, hogy olyan további garanciális rendelkezésekkel lehet bővíteni a bizalmi vagyonkezelést, amire nincs konkrét jogszabályi rendelkezés. A gyakorlatban a legtöbbször Protektor kinevezésére kerül sor, akinek feladata a Vagyonkezelő döntéseinek ellenőrzése, jóváhagyása vagy a vagyonkezelés céljával, módjával ellentétes lépések megakadályozása.

Igény szerint akár audit kötelezettség előírásának, felügyelőbizottság vagy tanácsadó testületek felállításának sincs akadálya.

Kedvezményezett szintén bárki lehet, természetesen maga a Vagyonrendelő, de akár a Vagyonkezelő is.

A Kedvezményezettek esetében is igaz, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben - a legtöbb esetben - kizárólag magánszemély kedvezményezettek javára érdemes bizalmi vagyonkezelést létrehozni.

A Kedvezményezettek nem minősülnek szerződő félnek, ezért adott esetben még tudniuk sem kell róla, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződésben kedvezményezettként lettek megjelölve.

A Kedvezményezettek a Kezelt Vagyon tőkéjéből és hozamából való részesedésének mértékét, módját és feltételeit a bizalmi vagyonkezelési szerződésben kell részletesen szabályozni. A Vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelési szerződésben akár szabadkezet adhat a Vagyonkezelőnek (diszkrecionális BVK) vagy mérlegelési, döntési jogkörét korlátozhatja vagy teljesen ki is zárhatja.

A Kedvezményezettek kiválasztásakor, valamint a vagyon és annak hozamainak kiadása előtt azonban fokozott körültekintéssel kell eljárni a vonatkozó adó- és illetékfizetési kötelezettségek miatt. A Kedvezményezettek köre, részesedésük mértéke és feltételei nincsenek kőbe vésve, a vagyonkezelés során bármikor – akár a Vagyonrendelő egyoldalú nyilatkozatával – módosítható, kiegészíthető vagy vissza is vonható.

A Kezelt Vagyon a társasági adó alanya és önálló adószámmal rendelkezik, illetve a számviteli törvény szerint beszámolási és számviteli kötelezettség terheli. § Ebben a tekintetben a Kezelt Vagyon alapvetően hasonlít bármilyen gazdasági társaság megszokott működéséhez, de itt is kedvezőbb szabályok vonatkoznak rá.

A Kezelt Vagyon beszámolóját ugyanúgy az adóévet követő május 31. napjáig el kell fogadni, de a Kezelt Vagyonnak ezt nem kell közzétenni, illetve mentesül az esetleges könyvvizsgálati kötelezettség alól is. §

Egy megfelelően létrehozott és működtetett bizalmi vagyonkezelés esetén a Kezelt Vagyonnak még társasági adóbevallást sem kell benyújtania, hanem évente bevallást helyettesítő nyomtatványon tehet nyilatkozatot arról, hogy az adóévben egyáltalán nem vagy csak adómentes bevételt szerzett. §

A Kezelt Vagyon nem köteles pénzforgalmi számlát sem nyitni, de rendelkezhet saját bankszámlával, értékpapírszámlával és tartós befektetési számlával. § Az elmúlt évtizedben a hazai kereskedelmi bankok lassan alkalmazkodtak a bizalmi vagyonkezelésekre vonatkozó szabályokhoz, de az MNB legutóbbi állásfoglalása remélhetően tisztázta a tényleges tulajdonosok azonosításával kapcsolatos kérdéseket, ezért egyre több helyen és könnyebben lesznek elérhetőek a kapcsolódó banki szolgáltatások. §

Valószínűleg többet ártott, mint segített a bizalmi vagyonkezelések elterjedésében, hogy a piaci szereplők egy része úgy reklámozta ezt a jogintézményt, mint ami védelmet nyújthat a vagyonos tulajdonosoknak a nyilvánossággal szemben. Ezért sokakban az a hamis kép alakulhatott ki, hogy a bizalmi vagyonkezelések célja a valódi tulajdonosok személyének elrejtése, adott esetben nem csak a nyilvánosság, hanem a hatóságok előtt is.

Teljesen természetes és érthető, ha valaki nem szeretné a személyes (vagy üzleti) vagyonának minden részletét megosztani a nyilvánossággal. Ugyanakkor ez önmagában nem célja, hanem inkább járulékos következménye a bizalmi vagyonkezelésbe helyezett Kezelt Vagyonnak:

• a közhiteles nyilvántartásokban (ingatlan- és cégnyilvántartás), gépjármű nyilvántartásban és hajózási, szabadalmi lajstromokban a Vagyonkezelő jelenik meg tulajdonosként,

• a bizalmi vagyonkezelési szerződést (nem üzletszerűen eljáró Vagyonkezelő esetében) kizárólag az MNB-nek kell benyújtani a nyilvántartásba vétel érdekében,

• a bizalmi vagyonkezelési szerződés módosításait csak akkor kell benyújtani az MNB-nek, ha az érintett személyek köre módosul (például új Kedvezményezett vagy Vagyonkezelő kerül kinevezésre), de a Kezelt Vagyon változását önmagában nem kell bejelenteni,

• a Kezelt Vagyonnak nem kell közzétenni a beszámolóját, és a Tao. bevallást helyettesítő nyomtatvány sem tartalmaz érdemi adatot a Kezelt Vagyonról,

• a vonatkozó jogszabályok csak szűk körben írnak elő adatszolgáltatási kötelezettséget az adóhatóságok részére,

• a tényleges tulajdonosok ellenőrzése során szintén elegendő a bizalmi vagyonkezelési szerződés kivonatát benyújtani, ami a szerződésben érintett felek adatait tartalmazzák.

Természetesen a hatóságok bármikor ellenőrizhetik a Kezelt Vagyonok működésének szabályszerűségét. Ezért folyamatosan hangsúlyozzuk, hogy ne csak a bizalmi vagyonkezelés alapítása, hanem annak működtetése során is járjon el mindenki körültekintően és vegye igénybe tapasztalt szakértők szolgáltatását.

Számtalan előnye mellett néhány korlátozással is tisztában kell lenni bizalmi vagyonkezelés alapítása előtt:

• legfeljebb 50 évre szólhat, §

• ha a Vagyonrendelő egyben Vagyonkezelő is, akkor kötelező közjegyző által közokiratba foglalni, §

• a Vagyonkezelő nem lehet kizárólagos Kedvezményezett, legalább egy másik Kedvezményezettet is meg kell jelölni, §

• kizárólag adóelőny vagy bármely jogellenes cél elérése érdekében nem hozható létre, §

• a tényleges tulajdonosok ellenőrzésekor valamennyi érintett személy (Vagyonrendelő(k), Vagyonkezelő(k) és Kedvezményezettek) adatait vagy a bizalmi vagyonkezelési szerződés kivonatát is jogosultak kérni az ellenőrzést végző szolgáltatók.