Bizalmi vagyonkezelés adózása

A bizalmi vagyonkezelés alapításakor a vagyonrendelőnek lehetősége van az általa alacsonyabb értéken megszerzett vagyont piaci értéken bizalmi vagyonkezelésbe adni, a Kezelt Vagyonban tartani és 5 év után a Kedvezményezetteknek kiadni adófizetési kötelezettség nélkül. §

Például:

• Ha a 3 millió forinttal megalapított Kft. vagyonrendeléskori piaci értéke 1 milliárd forint, akkor a bizalmi vagyonkezelés megalapításakor a vagyon felértékelése miatt nem keletkezik adókötelezettség. Összehasonlítás kedvéért, ha ugyanezt a társaságot eladná, akkor a 997 millió forint különbözet után 15% személyi jövedelemadó (és Szocho) fizetési kötelezettség keletkezne.

• Ha ezt követően a Kezelt Vagyonba tartozó társaságot a bizalmi vagyonkezelő értékesíti 1 milliárd forintért (vagy kevesebbért), majd a vételárból más vagyontárgyakat vásárol, más társaságba fekteti be, stb. szintén nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

• Végül, 5 év után a felértékelt vagyont a Kedvezményezettek szintén adófizetési kötelezettség nélkül szerezhetik meg.

+ Hihetetlen? Egyáltalán nem az!

Sajnos több bizalmi vagyonkezeléssel foglalkozó szolgáltató úgy reklámozza ezt a lehetőséget, mintha valami különleges adózási trükkel olyan előnyt lehetne kihasználni, ami csak a bizalmi vagyonkezeléssel érhető el. Ez viszont sok érdeklődőben - jogosan - inkább ellenérzést és bizalmatlanságot kelt.

Valójában a vagyon adómentes felértékelésére (öröklési illetékmentesség esetén) a hagyatéki eljárás során is lehetőség van. Az örökhagyó hagyatékába tartozó értékpapírok, gazdasági társaságokban való részesedések, ingóságok, valamint ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok a hagyatéki leltárban feltüntetett vagy a hagyatéki eljárásban megállapított egyéb értéken kerülnek átruházásra, szintén adófizetési kötelezettség nélkül.

A bizalmi vagyonkezelés elsődlegesen az öröklési joghoz képest nyújt alternatív lehetőséget. Ezt a szerepét nyilvánvalóan nem lenne képes betölteni, ha az adózási szabályok területén jelentősen hátrányosabb helyzetbe kerülne, és a bizalmi vagyonkezeléssel nem lenne lehetőség a vagyon piaci értékre történő felértékelésére.

Ezt a célt szolgálják azok a kiegészítő szabályok is, amik mentesítenek a felértékelés 5 éves szabálya alól, ha a vagyon átadására vagy Kedvezményezetteknek történő kiadására a vagyonrendelő halálát követően kerül sor. §

+  Visszaélések megelőzése

Az eredeti Szja. szabályok nem tartalmazták az 5 éves szabályt sem, ami hosszú ideig lehetőséget biztosított a bizalmi vagyonkezelés visszaélésszerű, valódi vagyonkezelési cél nélkül és kizárólag az adóelőny kihasználása érdekében való felhasználására.

A jogalkotó ezt a visszaélési lehetőséget szerette volna 2023-ban megszüntetni. 2023. szeptember 12. és 2023. december 30. között rövid ideig hatályban volt egy olyan szigorú Szja. szabály, ami a felértékelési lehetőséget teljesen megszüntette volna, és a vagyonrendelést lényegében értékesítésként kezelte. §

Azonban a jogalkotó is felismerte, hogy ezzel gyakorlatilag behozhatatlan hátrányba kerülnének a bizalmi vagyonkezelések, ezért helyette bevezette az 5 éves szabályt, ami megfelelő garanciát jelent a valódi vagyonkezelési cél biztosítása és a visszaélések visszaszorítása érdekében. §

Véleményünk szerint a jelenlegi szabály megfelelő, kiszámítható és ezért a közeljövőben nem várható további jelentős módosítása.

A bizalmi vagyonkezelés legnagyobb előnye, hogy a Kezelt Vagyon saját adószámmal rendelkező társasági adóalany. Ezen felül, megfelelően felállított bizalmi vagyonkezelés esetén további társasági adómentességi szabályok is alkalmazhatók.

A bizalmi vagyonkezelésbe tartozó gazdasági társaság által fizetett osztalék adómentes (vagy az adóalapot csökkentő) bevétel lesz a Kezelt Vagyonnál. Tehát a gazdasági társaságban megtermelt eredmény kifizethető anélkül, hogy azután a személyi jövedelemadót (és Szocho-t) meg kellene fizeni.

Ez önmagában is elég vonzó lenne, de az adómentes bevételek köre még ennél is szélesebb! §

További könnyítést jelent, hogy ha a Kezelt Vagyon kizárólag adómentes bevételt szerzett, akkor társasági adóbevallás helyett elég erről a tényről nyilatkozatot tenni egy bevallást helyettesítő nyomtatványon. §

Jelentős előrelépést jelentett a bizalmi vagyonkezelések kiszámítható és biztonságos adókörnyezetének megteremtésében az Szja. törvény 2023-as módosítása, amely egyértelművé tette, hogy a Kezelt Vagyonba tartozó vagyonelemek ingyenes vagy kedvezményes használata nem keletkeztet adókötelezettséget. §

A bizalmi vagyonkezeléseket ez alapvetően megkülönbözteti a gazdasági társaságoktól (passzív holdingoktól), amelyek főszabály szerint csak gazdasági célra használhatják az eszközeiket. Ezzel szemben a Kezelt Vagyonba tartozó vagyontárgyakat (ingó, ingatlan, gépjármű, stb.) magánszemélyek jogosultak személyes célra – hátrányos adókövetkezmények nélkül – akár ingyenesen használni.

Azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a vagyonelem használatával kapcsolatos költségekre, ráfordításokra ez az adómentesség nem vonatkozik. §

Például egy ingatlan személyes célú használata, értéknövelő felújítása, átépítése nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget. De az ingatlan fenntartásával kapcsolatos költségek Kezelt Vagyonból történő teljesítése viszont adóköteles juttatásnak minősül.

A felértékelés nélkül, illetve 5 év után a felértékeléssel bizalmi vagyonkezelésbe adott tőke adómentesen kiadhatók a Kedvezményezettek részére. Azonban ehhez a Kedvezményezettek meghatározásakor figyelembe kell venni a vonatkozó illetékmentességi szabályokat is.

A Kezelt Vagyonban elért hozam kifizetése a Kedvezményezettnél kapott osztalékként adózik, és magánszemélyek esetében 15% Szja és 13% Szocho (legfeljebb évente a minimálbér 24-szerese után, kivéve, ha a magánszemély más jövedelmei után ezt az összeget már megfizette) fizetendő. §

Azonban a bizalmi vagyonkezelés adózási szempontból egyik legnagyobb előnye, hogy a hozamok utáni adófizetés időpontja későbbre, legfeljebb akár 50 évre elhalasztható.

Eközben a Kezelt Vagyonba tartozó vagyonelemeket a jogosult magánszemélyek ingyenesen használhatják, befektethetik, stb. A Kedvezményezettnek való vagyonkiadás - és ezzel az adófizetési kötelezettség időpontja - pedig nem a jogalkotótól, hanem a bizalmi vagyonkezelési szerződéstől és a Vagyonkezelő döntésétől függ.

A megfelelően felállított bizalmi vagyonkezelés esetén a Vagyonkezelő jogosult tartós befektetési szerződést kötni, amelynek hozamait – szintén 5 év lekötési időszak után – adómentesen jogosult kifizetni a Kedvezményezettek részére. §

Tehát a Kezelt Vagyonban adófizetési kötelezettség nélkül halmozódó hozamokat tartós befektetési szerződés keretében 5 éves lekötési időszakra befektetve a „hozamok hozama” szintén adómentesen kifizethető a Kedvezményezetteknek.

A jelenlegi szabályozási környezetben az egyetlen olyan terület, ahol a bizalmi vagyonkezelésre kedvezőtlenebb adózási szabályok vonatkoznak, az a befektetési célú ingatlanok hasznosítása, mert:

• az ingatlan bérbeadásából és értékesítéséből származó jövedelem nem tartozik a társasági adó alól mentes jövedelmek közé, és

• az ingatlan értékesítése esetén társasági adóalanyként nem érvényesíthető a személyi jövedelemadó 5 éves regresszív adóalap kedvezménye. §

De annak természetesen nincs akadálya, hogy az ingatlan bérbeadással és értékesítéssel foglalkozó gazdasági társaság kerüljön a Kezelt Vagyonba.